A DISC viselkedési stílus modellt W. M. Marston amerikai pszichológus alkotta meg 1928-ban (a DISC mellett a hazugságvizsgáló atyjának is tartják, és ő találta ki a Wonder Women karakterét is). Azóta milliók élvezhették a modell előnyeit, növelhették önismeretüket, kihasználhatták potenciáljaikat, válhattak jobb vezetővé, építhettek sikeresebb csapatokat.
A DISC egy olyan viselkedési séma, amelynek segítségével az emberek viselkedésbeli sajátosságai jól leírhatóak, felismerhetőek. A DISC az emberi viszonyoknak olyan közös nyelve, amelyet gyorsan meg lehet tanulni, és azonnal a kapcsolataink fejlesztésének szolgálatába állítani a családunkban, munkahelyünkön, baráti társaságunkban.
A stílusok között nincs hierarchia. Nincs jobb stílus, vagy rosszabb. Mindegyikkel lehet sikeres és teljes életet élni. Mind a négy stílusra szükség van egy jól működő csapatban és közösségben. Rajtunk múlik, hogy a bennünk és egymásban lévő lehetőségeket kihasználjuk-e.
A sok-sok DISC alkalmazás közül figyelemreméltó, és az üzleti életben kiválóan használható a Deloitte Greenhouse "Business Chemistry" modellje. A 4 alapstílushoz bevezették a Driver (piros), Pioneer (sárga), Integrator (zöld), Guardian (kék) megnevezéseket. Fontos megjegyezni, hogy a DISC nem címkézi az embereket (aki így tudja, vagy tanítja, tévúton jár), mindannyian mind a 4 szín egyedi kombinációját hordozzuk. A 4 alapstílus a modell megértését szolgálja.
Egy 2 éve publikált tanulmányuk szerint az energia, technológiai, pénzügyi, kormányzati szektorban (USA-ban) megkérdezett felsővezetők 2/3-ának elsődleges stílusa sárga és piros. A szektorok között a kormányzati a legkiegyenlítettebb, mind a 4 szín csaknem azonos arányban képviselteti magát, így a vezetők jól kiegészítik egymást, és ha a munkatársi szinten is ez a helyzet, sikeresebben megértethetik magukat az állampolgárokkal:).
A CEO-k 51%-a sárga, az információkért és pénzügyekért felelős igazgatók 37%-a piros (kell a határozott irány), előbbinél a sárga (kommunikációs skill-ek), utóbbinál a kék (nem árt a pontosság, szabálykövetés) a másik meghatározó stílus. A HR igazgatók 37%-nyi sárga, 32%-nyi zöld színt képviselnek (még szerencse, hogy fontosak nekik az emberi kapcsolatok). A kreatív területen dolgozó marketing igazgatók 52%-a sárga. Egész tudatosnak tűnik a kiválasztás, ugye? Érdekes lenne megvizsgálni, hogy a sárga kultúrájú USA-hoz képest, az inkább zöld felé orientálódó magyar kultúrában hogy néznek ki az arányok, vagy úgy egyáltalán kik ülnek a felsővezetői pozíciókban.
Egy párhuzamos kutatásban 13 885 különböző szinteken dolgozó munkatársat kérdeztek meg karriervágyaikról (1200 szervezet, 115 ország). A sárgák és pirosak több, mint 2/3-a vezetővé válna, míg a legjobban teljesítők közé a feladatorientált pirosak és kékek vágynak leginkább. A kékek és zöldek vágyai változatosabbak, a mentor és csapatjátékos szerepeket is szívesen betöltenék (azaz a kékek sem feltétlenül csak egyedül szeretnének dolgozni egy elszigetelt sarokban, szívesen adják a szakértelmüket, pontosságukat a csapatba). Az innovátor pozíciókat viszont nyugodt szívvel meghagynák a sárgáknak és a pirosoknak. Vezetők, figyelem! A munkahelyi szerepleosztásoknál érdemes figyelembe venni a különböző elvárásokat, vágyakat, és a megfelelő embernek a megfelelő helyet megtalálni.
A zöldeknek és a kékeknek nagyobb figyelmet kell szentelniük a stresszkezelésre, és ebben a vezetők is legyenek résen, ha hosszú távon szeretnének elégedett, boldog, jól teljesítő munkavállalókat maguknak. A DISC közös nyelvvé válásával a munkatársak is sokat tehetnek a kapcsolati problémákból adódó stresszforrások csökkentéséért.
